Fejét kissé elforditotta és egy puszit nyomott arcomra. Pir jelent meg a helyén. Szemeimet még mindig szoritottam. Jimin eltávolodott tőlem, majd a fülembe súgta:
-Ennek még lesz folytatása!
Lépései hallatán kinyitottam szemem és egy mély levegőt fújtam ki magamból. Yoona ha ölni tudott volna a szemeivel, már rég halott lennék. Felém kezdett el jönni. De ekkor valaki közbevágott.
-Jeni! Gyere mert kezdődik a következő óra. -jött oda hozzám Natsu.
Hála neki, még mindig van hajam. Ha nem jött volna, már biztos nem lenne egy szál sem. Natsu karon fogott és behúzott az osztályba. Vagyis... Nem a megszokott osztályba mentünk be. Egy nagy terem, tele diákkal. Most mit fogunk csinálni? Padok voltak felsorakoztatva végig a terem közepéig, a többi része üres. Egy matrac volt a közepén. Na ezt már igazán nem értem.
Natsuval helyet kaptunk pont az első padban, középen. Én nem szerettem volna leülni, de erősködött. Utálom, hogy mindenki néz, mert nem ismernek. Csak ültünk ott. Egy tanár sem jött be.
Körülbelül tiz perc telt el mire bejött egy másik csapat. A srácok is köztük voltak. Elől jött Jungkook és Jin. Utánuk Suga, Tae, RapMon. J-Hope volt az utolsó. Natsu elkezdett integetni neki, Hope pedig oda jött hozzánk. Barátnőm felállt és a fiú amint leült befészkelt az ölébe. Köszönt, majd figyelmen kivül hagyva mindenkit elkezdtek Natsuval beszélgetni. Pár paddal arrább megpillantottam Adrit. Egy "szia"-t formáltam számból. Ő csak mosolygott. Jungkook oda jött hozzám és egy puszit adott homlokomra, majd Adri mellett kapott egy szabad helyet.
De Jimin hol van? Körbe néztem a teremben és a végében megláttam. Egy pad tetején ült a fiúkkal.
Bejött két férfi és megálltak a martac mellett.
-Jó napot! -köszönt az egyik. -Röviden... Azért jöttünk ide, hogy bemutassunk néhány újraélesztési szabályokat. Mit kell tenni akkor, ha valaki eszméletlen. Most bemutatunk nektek egy pár gyakorlatot amiket végeznetek kell, ha valami baj történik esetleg. -magyarázta.
Levetitettek nekünk egy pár perces videót, amiben azt mutatták, hogy hogyan kell segitsünk valakin, ha például félrenyel, vagy megakad valami a torkán. A videó lejátszása után jelentkezőket vártak. Mindenki lehúzódott. Én biztos nem megyek ki!
Nagy nehezen, végre valaki felnyújtotta a kezét. Jungkook volt az.
-Áh, megyek én! -sóhatjott. -Segitessz? -nyújtotta Adri felé a kezét.
Barátnőm felállt és kézenfogva, kicsit szégyenlősen mentek ki az osztály közepére. A csávó elmagyarázta, hogy nagyjából hol fogja és mit csináljon.
Adri előre fordult, Jungkook pedig a hátához állt. Átkarolta és a hasához tette kezét. Ökölbe szoritotta és elkezdte nyomkodni, ahogy mutatták. A feladatnak megfelelően teljesitettek, viszont a többiek nem birták ki röhögés nélkül. Áh, mindig mindenki félreérti az ilyen helyzeteket. Jungkook megölelte Adrit, majd visszaültek helyükre.
A következő videókban bemutatták, hogy hogy kezeljünk egy eszméletlent, hogyan forditsuk meg balesetek esetén. Az utolső videó a mellkasi és a szájból szájba lélegeztetésről szólt. Na ennél a résznél már tényleg senki nem akart kijönni... Megszólalt valaki.
-Majd én! -állt fel a hátsó padról Jimin. -Gyere! -fogta meg csuklóm.
Na neee! Ez meg mit csinál? Én biztos nem megyek. Próbáltam hátrálni, és hevesen ráztam a fejem, hogy nem akarom. Észre sem vett. Most mi legyen? Aish...
Kénytelen voltam lefeküdni a matracra. Jimin mellém térdelt. A kezét összekulcsolva kezdte el a gyakorlatot. Nem volt vészes sőt, igencsak élveztem. Igy legalább többet tudhattam meg az újraélesztésről.
Aztán következett a szájból szájba lélegeztetés. Most ez komoly, hogy megcsinálja? Nem elég ha csak oda hajol? Nem!...
Közeledni kezdett felém. Meg sem moccantam. Szemeim csukva voltak. Egyik kezét állam alá helyezte, másikat homlokomra rakta. Mély levegőt vett... Ez nem szájból szájba lélegeztetés volt. Megcsókolt! MEGCSÓKOLT!! Puha ajkait éreztem meg számon. Nyelve utat tört a számba, majd ráharapott alsó ajkamra. Abban a pillanatban nem fogtam fel, hogy hol is vagyok. Csak Jimin lágy mozdulatait éreztem a számon.
Két csók után eltávolodott tőlem. Felültem, és mind aki most ébredt fel a kómából úgy néztem ki.
-Jól van. Ha igy fogjátok újra éleszteni az utcán heverőket is, garantálom nektek, hogy nem fogják túlélni gyerekek! -kuncogott az egyik fickó.
Az egész teremben kitört a nevetés. Jimin csak mosolygott. Én nem értem.. Ő sosem szégyenli magát? Elpirultam, vérvörös lett az arcom. Felálltam és a helyemre mentem. A gyakorlat többi részére nem igazán figyeltem oda. Egyfolytába csak azon kattogott a fejem, hogy mi is történt.
Megszólalt a csengő. Az első voltam aki kirohant a teremből. Nem szerettem volna senkivel sem találkozni vagy beszélni. A szekrényemhez siettem, ahol sikeresen ismét belefutottam Yoonaba.
-Láttam, hogy mi történt. Figyelmeztetlek! Ne legyen semmi komoly kapcsolatod Jiminnel, különben súlyos következményei lesznek. -lökött kissé hátra.
-Nem...! Nem félek tőled! -vágtam vissza. -Csinálj amit akarsz, de Jimin úgysem fog egy ilyen lányra ránézni, mint amilyen te vagy! -néztem végig tetőtöl talpig szánalmas tekintettel. Meglepődtem saját magamon. Hogy voltam képes ezt mondani? Előre látom a szörnyű jövőmet.
Yoona meglepetésemre egy szót sem szólt, viszont tátva maradt a szája. Gyors iramba elsuhantam mellette még mielőtt megtépne. A folyósó közepén lehettem amikor meghallotam a hangosbemondót. Az igazgatónő volt az. "Kedves diákok. Gyűlést tartunk, ezért mindenki hazamehet!"
Áh, ez most igazán jól jött. Kirohantam a parkolóba ahol a srácok és Adri már vártak rám. Szinte csoszogva mentem oda hozzájuk lehajtott fejjel.
-Mi a baj? -kérdezte Kook.
-Te nem láttad, hogy az előbb mi történt? -néztem rá meghökkenve.
-Ugyan kérlek. Mit vártál Jimintől? -nevetett fel. -Lesz egy pár mondatom hozzá, az biztos! De amúgy ő az ilyeneket nem veszi komolyan. -kacsintott.
Nem veszi komolyan? Én halál komolyan vettem. Totál beleéltem magam ebbe az egészbe, és most kiábrándit, hogy semmi komoly? Hát ez marha jó.
Jungkook ellépett, Adri pedig letámadott.
-Úúú, mi volt ott! -szinte ragyogtak a szemei.
-Ehh... Már el is felejtettem. -hazudtam egyet. Ujjaimat keresztbe tettem.
-Hazudsz! Amikor igy tartod az ujjaidat tudom, hogy nem mondassz igazat. -mutatott rám. -Tetszik neked Jimin. Tetszik neked Jimin. -énekelgette.
-Hagyd már abba. És csendesebben! -csititgattam.
Végre itt volt az egész fiú. Beültünk az autóba és az út folyamán meg sem szólaltam. Csak bámultam ki az ablakon s néztem Seul forgalmas központját. Az emberek sürögtek-forogtak, egymást lökdösve, majd bocsánatot kérve. Néhány ember stilusa igazán furcsa volt. Nem értettem, hogy vehet fel valaki ilyesfajta göncöt.
A ház előtt megállva felkaptam hátamra a táskám és indultam befele. Nálam volt a kulcs mivel reggel én mentem ki utoljára igy nálam maradt. A zárba helyeztem, majd elforditottam. A fiúk szinte betörve az ajtót szaladtak be a házba, egyenesen a konyhába. Gondolom a hűtő volt a célpontjuk. Mire Adrival beérkeztünk a nappaliba, a srácok már félig jóllakva voltak. Ez aztán a jó étvágy.
Levettem cipőm, majd felszaladtam a lépcsőn egészen a szobámig. Az ajtót becsaptam magam után, táskámat ledobtam a földre és kifeküdtem az ágyon. Csak a fehér plafont néztem, amibe semmi érdekes nem volt, de mégis megnyugtatott. Kopogást hallottam. Kinyilt az ajtó.
-Bejöhetek? -kérdezte valaki. Nem néztem oda. Ügyet sem vetve rá mondtam igent. Ki lehet az? Felültem és lefagytam.
-Jimin? -meglepődve kérdeztem.
Na erre pont nem voltam felkészülve. Léptei halk kopogása egészen az ágyamig tartottak. Leült mellém. Hajába turt, majd kifujta magából a levegőt.
-Figyelj Jeni... Lenne egy kérdésem. -harapta be alsó ajkát.
-Hallgatlak! -válaszoltam. Kiváncsi voltam, hogy most mivel fog előállni.
-Neked jelentett valamit az a csók? -nézett szemeimbe.
-Miii? Chh... Ugyan... Dehogy... -habogtam.
Jimin csak megrázta a fejét és a szemét forgatta.
-Na és ez? -két kezébe vette arcomat és egy csókót adott.
Lemeredve néztem rá. Szemeim kikerekedtek, szám tátva maradt. "De jó érzés volt" -hallottam a gondolataimat.
-Ne nézz már igy rám! -bökött meg Jimin.
Megráztam fejem és újra visszatértem.
-Ez mi volt? -pislogtam nagyokat.
-Ez volt a pont a második kérdésemre, ami igy szól. Khm... Lenne kedved eljönni velem egy randira? -mosolygott.
Egy randira? Még sosem voltam randin, és...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése